2015. szeptember 21., hétfő

Hírünket visszük! - kérdezze védőnőjét, gyógyszerészét

Elkészült az új szórólapunk, ezért egy jókora csomaggal jókora kört tettünk Heves megyében, hogy minél több sérült gyermeket nevelő családhoz eljusson a hír: LÉTEZÜNK. Egy tagunk számol be hírvivő tevékenységéről.

2015. szept. 11-én fél tízkor körútra indultunk Ádám fiammal. Első állomás helyben, Eger 14. számú körzeti Medicenter. A védőnői szolgálat éppen nem volt fellelhető, így a szomszédos gyógyszertárat kerestem fel, ahol nagyon készségesen fogadtak. Elhelyezhettem a szórólapot, valamint felajánlották hogy a védőnőknek is eljuttatják a nekik szánt adagot. Ami hátrány, hogy így nem tudtam meg a lefedettséget.

A következő állomás a bélapátfalvi orvosi központ volt. A gyermekorvos igazított útba a szomszédos helységben lévő vezető védőnőhöz. Közben neki is átadtam egy szórólapot. A védőnő nagyon segítőkész és előzékeny volt, átvette a szórólapokat, közben ismertettem vele a tevékenységünket. Kiegészítésül tájékoztatott, hogy hozzájuk tartozik még Nagyvisnyó és Mónosbél is.

Innen Bekölcére indultunk, ahol a felnőtt orvosi rendelő volt csak nyitva, de az asszisztens hölgy készségesen átvette a lapokat, hogy délután, vagy hétfőn átadja a védőnőnek.

Következett Egercsehi. A védőnői szolgálat a gyermekorvosi rendelő mellett van, sikerült ott érnünk a védőnőt, aki szintén nagyon készségesnek bizonyult. Bár a körzetében (Egercsehi, Szúcs, Szúcs-bányatelep) sérült csecsemőkorú gyermek nincs, de 1-2 korosabb gyermeket nevelő család van, akiknek el fogja juttatni a brosúránkat.

Elindultunk hát Tarnaleleszre. Itt sajnos hiába kerestük a védőnőt, nem volt fellelhető sem a vadonatúj rendelőben, de még a lakásán sem, amit a nagyon segítőkész helybéliek mutattak meg.

Egy hirtelen huzattal átlibbentünk Pétervásárára, ahol az Egészségügyi központban találkoztunk a vezető védőnővel. Rövid tájékoztató után átadtam egy nagyobb számú pakkot, mert ők látják el Pétervásárát, Erdőkövesdet, Váraszót, Kisfüzest, Istenmezejét, Ivádot. S most szerencsénkre még Bükkszék, Szajla, Terpes is hozzájuk tartozik.

Na ha Szajla, Bükkszék, akkor irány Sirok. Itt az orvosi központ ugyan már zárva volt, de mivel a szolgálati lakásokkal egybe épült és a kapun csengő, hát becsengettem. Szegény felnőtt orvost sikerült zavarnom megint, ráadásul már rendelésen kívül. De lássatok csodát, mosolyogva ajánlotta fel, hogy hétfőn átadja a pakkot a védőnőnek, akinek a körzete kiterjed Sirok-Kőkútpusztára is. Nos durván 2 és fél óra elteltével és cca. 80 km megtétele után élményekkel feltöltődve tértünk haza ebédelni. Folyt. köv.

Osváth Sándor és Ádám, Eger

2015. szeptember 14., hétfő

Krízisközpontot szeretnénk Heves megyében

2015. szept. 2-án az Intézményi Férőhely Kiváltást Koordináló Országos Testület (IFKKOT) nyílt ülésén jártunk. A találkozó célja a kitagolás 2015-2020-as időszakra vonatkozó stratégiájának széles körű szakmai egyeztetése volt. Noha sok civil felszólalt, érdemi reakciót nem kaptunk. Bízunk benne, hogy a döntéshozók rögzítették javaslatainkat és beépítik a stratégiaalkotásba.

Kicsit késve érkeztem Budapestre a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Nonprofit Kft. (FSZK) székházába, Budapestre. Gyöngyös és Hatvan között egyeztettem Sebály Bettivel. A már zsúfolásig megtelt Pap Károly teremben szerencsére még találtam 2 széket, amit gyorsan elfoglaltam. Mivel Bettit nem láttam, gyorsan sms-eztem neki, hol vagyok, hol keressen.

Kicsinek bizonyult az FSZK előadóterme, bár a szervezők csak az első 50 személynek biztosították a belépést, de a nagy érdeklődés miatt skype -on közvetítették a lenti teremben helyet kapó embereknek. A megjelenteket köszöntötte Giflo H. Péter elnök, majd a rendezvényt Czibere Károly, az EMMI Szociális Ügyekért és Társadalmi Felzárkózásért felelős államtitkára nyitotta meg, miközben odaért Betti is, akivel együtt képviseltük egyesületünket. (Megállapítottuk, hogy Hatvanból hamarabb oda lehet érni, mint Budapestről.) Jelen volt még Szekeres Pál, a fogyatékos emberek társadalmi integrációjával kapcsolatos feladatok ellátásáért felelős miniszteri biztos, Nyitrai Imre, szociálpolitikáért felelős helyettes államtitkár és még sokan az államirányítási apparátusból.

Ez után a „Fejlesztési Koncepció-javaslat – kiváltás a fogyatékos személyek számára ápolást-gondozást nyújtó szociális intézményi férőhelyek kiváltásáról szóló stratégia (2011-2041) végrehajtásának elősegítéséről a 2015-2020. időszak tervezéséhez” című dokumentum alkotói röviden bemutatták a kutatás szakmai hátterét.

Ezek után az előzetesen beérkezett kérdések, javaslatok meghallgatása során saját szavaimmal lehetőségem volt elmondani, hogy a Szülőszövetség nagy figyelemmel kíséri az intézménykiváltási programot, folyamatosan monitorozzuk azt, és a stratégiában említett 3 db, halmozottan sérülteknek létrehozandó tervezett lakóotthon részletei különösen érdekelnek bennünket.

A következő észrevételeinket küldtük el:

1.    A javaslat alapvetően jól kidolgozott, a célok megfogalmazása világos, érthető és támogatható.  Az eddigi tevékenységek során viszont a mentorok  szerepe nem volt átgondolt, a tevékenységük hatása így nem érte el a kívánt hatásokat, sőt a munkájuk keretei sem voltak világosak. A források felhasználása nem teljesen átlátható, az egy főre fordított keret aránytalanul magas. A projekt kommunikációja, társadalmi elfogadottsága sokat javult, de további teendők vannak, ebben erősebb kommunikációt javaslunk.

2.    Megfontolásra javasoljuk a krízis esetén történő ellátó központok kialakítását a 2015-2020-as időszakban, ami kapcsolódhat a kiváltási projekthez. Szeretnénk felhívni a figyelmet a családban élő halmozottan sérültekre, súlyosan fogyatékos emberekre is. Az ápoló családtagoknak nincs arra módjuk, hogy szükség esetén – nem véglegesen - valahova el tudják helyezni azt a fogyatékos magyar polgárt, aki önállóan nem tudja szükségleteit kielégíteni és külső segítségre szorul. Számukra régiónként krízisközpont - átmeneti ellátó intézmény kijelölésére vagy új intézmény létrehozására volna szükség. A házi segítségnyújtás nem teljesen lefedett és azon településeken, ahol működik, ott sem biztosít megoldást erre a problémára. 

A krízisközpont számunkra azt jelentené, hogy az otthonukban halmozottan sérülteket ellátók segítséget kapnak a magánéleti krízis esetén (pl. betegség, vagy ha a gondozó más okból nem tudná ellátni a sérült hozzátartozót). Heves megyében a családok nem tudják az otthon ápolt hozzátartozójukat ideiglenes jelleggel elhelyezni, sőt tudomásunk szerint az országos intézményeknek sincs erre szabad kapacitása.

A konferencia végeztével Bettivel megebédeltünk, ahol kicsit átbeszéltük az elhangzottakat és a következő időszakra vonatkozó terveinket. Nagyon fontosnak tartom a hasonló eseményeken történő megjelenést!

Domán Zoltán, Szihalom

2015. szeptember 13., vasárnap

A sérült emberekről nincs nyilvántartás - nem csoda, hogy nincs elegendő szolgáltatás!

Ez év februárjában megalakult a Szülőszövetség mentorhálózata. Most az a célunk, hogy minél több sérült gyermeket nevelő családhoz eljusson a hír: LÉTEZÜNK. Nagy József, az egyik mentorszülő számol be arról, mik történtek vele a nyár során, amikor hírét vitte a mentorhálózatnak Gyöngyösön és környékén.

Július 24-én telefonon bejelentkeztem a körzeti védőnőhöz megbeszélésre. Július 27-én 15 órára kaptam időpontot. Bemutatkoztunk, Németh Erzsébet a védőnő. 15 éve dolgozik Gyöngyöshalászon ebben a beosztásban. A Szülőszövetségről még nem hallott. Rövid ismertetés után átadtam a szórólapokat, aláírva, telefonszámmal, tartózkodási hellyel ellátva. Sérült gyermekekről nem tud, nyilvántartást nem vezetnek.

Ezután a gyöngyöshalászi Polgármesteri Hivatal következett. Dudásnéval beszéltem, ő szociális ügyekkel foglalkozik. Ő már ismerős, többször találkoztunk, különböző pályázatok révén. Majd a gyógyszertárba mentem, ahol a gyógyszerész André Katalin, Gyöngyösről jár dolgozni. Tájékoztattam őt a munkánkról, majd átadtam a szórólapokat. Sérült gyermekekről, felnőttekről ő sem tud, pedig sok közgyógyos is jár a gyógyszertárba.

Ezután többek között Atkárra mentem, ahol augusztus 1-én előzetes megbeszélés és tájékozódás alapján felkerestem a körzeti védőnőt. Ő Kelecsendi Judit, Gyöngyöshalászról jár dolgozni. Itt is átadtam a szórólapokat. Majd augusztus 31-én felhívtam Tóth Gábornét a Községházán, ő a szociális ügyekkel foglalkozik. A telefonban elmondtam, kik vagyunk és mit akarok mondani, ekkor közölte, hogy ilyen ügyekben ő nem nyilatkozhat a jegyző engedélye nélkül, újabb telefont intézett a jegyzővel, aki rövid beszélgetés után engedélyezte a beszélgetést. 14 órakor fogadott Tóthné, majd elmondta, nyilvántartást ők sem vezetnek a sérült emberekről. Rákérdeztem, hogy miért nem, azt válaszolta, mert nincs nekik előírva. Sérült gyermekekről, felnőttekről nem tud.

A települések között járkálva megismerkedtem egy szomorú történettel. Van egy család, ahol van egy halmozottan sérült kislány. A családban nagyon rossz a viszony az anyuka és a nagymama között, aki az asszony édesanyja. A nagymama a lányát vádolja a gyermek állapota miatt, azt mondja, hogy a lánya nem foglalkozik eleget a kislánnyal. A nagymama képtelen felfogni a kislány betegségét, pszichiátriai beteg, kezelt, többször volt intézetben. A megromlott viszony miatt a kislány családja elköltözik Jász-Nagykun-Szolnok megyébe, ahol a kislánynak találtak megfelelő óvodát, és azért is, mert a kialakult helyzetet már nem tudták elviselni. A nagymama a védőnőt is feljelentette a rendőrségen, mert nem neki ad igazat. A kislány anyukája kapott egy szórólapot, amit megköszönt, már a gesztus miatt is, mert látja, hogy mások is felfigyelnek rájuk. Megígérte, hogy ha jó lesz a telefonja, felveszi velem a kapcsolatot.

További terveim, hogy felveszem a kapcsolatot a Kistérségi Humán Szolgáltatóval, illetve ismerőseimnél érdeklődöm sérült vagy fogyatékos gyermekek felől. A mentorhálózat célja, hogy lelki támaszt, illetve gyakorlati tanácsokat nyújtson a sérült gyermekeket nevelő szülőknek.

A mentorhálózat építésében segítségünkre van a Civil Kollégium Alapítvány és a Down Dada Szolgálat pécsi mentora, Keszericéné Rab Jolán.

Nagy József - mentorszülő, Gyöngyöshalász

2015. szeptember 7., hétfő

A Borsod Megyei Szülőszövetség tagjaival barátkoztunk

Fontos számunkra, hogy a hasonló helyzetben lévő szülők minél inkább megismerjék egymást, és olyan kapcsolat alakuljon ki közöttünk, hogy minél inkább össze tudjunk tartani és közösen képviselni érdekeinket. Ezért 2015. aug. 23-án Szilvásváradon a Borsod Megyei Szülőszövetség tagjaival barátkoztunk, ismerkedtünk, kirándultunk. Reméljük, megmarad ez a kapcsolat és a jövőben lesznek közös programjaink, amivel a nyilvánosság felé is meg tudjuk mutatni magunkat.

A Borsod Megyei Szülőszövetség tagjaival eltervezett találkozóra utaztunk, ami Szilvásváradon, az Ilona Arborétumban volt megtartva. Heves megyéből 23-an tudtunk elmenni, összesen 50-en voltunk.

Érkezésünk után kis meglepetés várta a gyerekeket. Ajándékokat találtak a bokrokban, a fák ágain, amit nekik kellett megkeresni. Nagy örömmel szaladtak egyik helyről a másikra, és kutattak a gyönyörű virágok, bokrok között.

Ebédre összeültünk, így a beszélgetés, egymás közötti ismerkedés is jobban ment.

Délután közös játékra invitáltak bennünket, "lengő teke " versenyen vettünk részt, minden gyerek és minden szülő is. Ez persze komoly mérkőzés volt, Czibere apuka a pontokat szorgalmasan jegyezte és a végén győztest  hirdettünk. Mindenki kapott oklevelet, fotózkodtunk, és még az idő is kedvezett, gyönyörűen sütött a nap.

A szép környezetben, jó időben mindannyian feltöltődtünk. Este 6 óra után kártyázással zártuk a napot, utána búcsúzkodtunk.

Igazán jól éreztük magunkat, reméljük lesz jövőre is ilyen találkozó!

Hajdúné Kati, Eger