Az Oszlányi család bemutatkozik

Oszlányi Renáta vagyok, 27 éves. Féléves korom óta epilepsziás vagyok, mely jelenleg is jelentkezik. Szüleim 11 éves koromig a gyógyulásom megoldását keresték, sikertelenül. Gyöngyösön 2 hónapig jártam kisegítő iskolába, de baleset ért, és nem vállalták a testi épségem megőrzését. Egerbe kerültem a Gyermek- és Fogyatékosok Otthonába.
Szüleim rendszeresen hoznak-visznek, Anyukám látogat. Szeretek kirakózni, mesét nézni, zenét hallgatni és táncolni. Tagjai vagyunk a Szülőszövetségnek. Szép emlékeim vannak az együtt töltött kirándulásokról. Szüleim szeretnék, ha lenne egy kis szobám, ahol velem lehetnek a személyes dolgaim, játékaim és nyugodt, megszokott környezetben élhetek.

Renáta, Erzsébet és Zoltán

Az Urbán család bemutatkozik

Urbán Tamás születésétől kezdve beteg, oxigénhiányos állapot következtében lett halmozottan sérült. Már 2 éves korától Budapesten van: a Pető Intézetben fejlesztéseken vesz részt, kisebb-nagyobb sikerrel, sajnos sokat volt beteg. Itt nyolc évet töltött. Pécsett három orthopédiai műtétje volt, állapota sokat javult, segédeszközzel képes lett a járásra.
Ugyancsak Budapesten járt általános iskolába, sokat segítettek rajta. Az iskola befejezése után Miskolcon került egy szakiskolába, ahol alap- és szakképzésben részesült. Informatika, háztartástan, szövőszak. Pályázatot nyert az iskola, egy pár diák külföldön folytathatja tanulmányait, elsősorban nyelvet tanulnak, gyakorlaton vesznek részt. Egy miskolci cég állást is ajánlott, nyomdában szórólapok csomagolása.
A Halmozottan Sérültekhez közel 10 éve járunk. Sokat jelentett számunkra, hiszen hasonló sorsú emberekkel találkoztunk. Tartalmas előadásokat, szabadidős programokat szerveznek. Újabb információt szereztünk. Az utóbbi időben az időbeosztásunk miatt ritkábban veszünk részt a programokon, de a szülők folyamatosan tájékoztatnak az előadások tartalmáról. Sokat léptek előre a kitűzött célok megvalósultak. A szervezők kitartó munkájának köszönhető.

Tamás és Marika

Karácsonyi évadzáró 2013

A Szülőszövetség 2013. dec. 13-án Egerben megtartotta évadzáró összejövetelét. Nagy létszámmal vettünk részt, hogy kiértékeljük az éves tevékenységünket.

A találkozó megkezdése előtt kellemes karácsonyi hangulatot teremtettünk. Az otthonról hozott díszekkel kidekoráltuk a termet, a finom ételekkel és italokkal pedig megterítettük az asztalt. Azzal kezdtük a programot, hogy összefoglaltuk, mik történtek ebben az évben a négy legfőbb célunk - az ápolási díj, a fogászati ellátás, a lakóotthon és a szervezetépítés - tekintetében.

Mindenki kifejtette véleményét arról, hol tartunk jelenleg a márciusban lefektetett célokhoz, illetve az ez évben meghatározott feladatokhoz képest. Voltak pozitív és negatív, optimistább és pesszimistább hozzászólások, szerintem a négy felvetett kérdésben történtek előrehaladások, és ezt az utat tovább kell folytatni. Én hiányoltam, hogy ritkábbak a családi összejövetelek. Mások túl gyorsnak találták a tempót.

Mindannyian úgy láttuk, hogy az utóbbi évben felpezsdült a csapat, és a talákozóink olyanok voltak, mint egy kiterjesztett elnökségi ülés. Megvitatva a dolgokat, egyöntetűen úgy döntöttünk, továbbhaladva az elkezdett úton folytatja érdekvédő munkáját a Szülőszövetség. A megbeszélés után ettünk-ittunk, jó volt találkozni és beszélgetni a sorstársaimmal.

Oszlányiné Virágh Erzsébet

Képek a találkozóról.

A Barkóczi család bemutatkozik

Antal Máté vagyok, 21 éves. Orvosi hanyagság miatt oxigénhiánnyal születtem, ezért súlyosan fogyatékos halmozottan sérült vagyok. 2 testvérem van, ők ikrek, Csenge és Ábel. 2005-ben apukám elhagyott minket. 2011-ig anyukám egyedül nevelt nevelt bennünket. Azóta van egy társa. Karácsondon élünk. A zene minden szórakozásom, egész nap az szól. És én nagyon szeretek ülve táncolni... Sajnos nem vesznek föl Gyöngyösre az Értelmi Fogyatékosok Napköziotthonába, mert nem vagyok szobatiszta, ezért egész nap itthon vagyok anyukámmal.

Máté és Judit