Nem ápolási díj, minimálbér! - beszámoló egy kerekasztalbeszélgetés eredményeiről

2013. október 24-én kerekasztalbeszélgetést tartottunk „Egy sérült ember ápolása munka” címmel az egri Bartakovics Béla Művelődési Központban az ápolási díj munkabérként és legalább minimálbérként való elismertetéséről. Az ápolási díj megemelése a fogyatékkal élőket nevelő családok régi küzdelme. Mostani beszélgetésünk apropóját az adta, hogy a kormány szeptemberben bejelentette az ápolási díj emelését, és ugyanebben a hónapban benyújtotta az ezzel kapcsolatos törvénymódosítási javaslatot a parlament elé.

A beszélgetésre szihalmi bejegyzésű szervezetként meghívtuk Herman István országgyűlési képviselőnket (6. számú választókerület) és Verdes Tamás fogyatékosügyi szakértőt, a Szülőszövetséget pedig Domán Zoltán elnök képviselte.

Mire jelent megoldást a jelenlegi emelés és milyen hiányosságokat hagy kezeletlenül? Mit tehetünk, hogy az ápolási díj munkabérként és legalább minimálbérként legyen elismerve?

Domán Zoltán a Szülőszövetség részéről üdvözölte a kiemelt ápolási díj bevezetéséről szóló törvényjavaslatot, hiszen a családokat tömörítő fogyatékos szervezetek régóta küzdenek a tisztesebb megélhetésért. A növekedés mértékét azonban csekélynek tartja. Domán személyes tapasztalata alapján a fogyatékos emberek ápolásával járó többletköltségek és terhek hosszú távon felemésztik a családokat, és kutatások alapján kimutatható, hogy 10-15 éven belül könnyen mélyszegénységbe süllyedhetnek. Megalázónak tartja továbbá, hogy a sérült ember ápolásáért járó összeg még mindig a segély kategóriába sorolódik, holott ez teljes értékű, napi 24 órás munka olyan emberekkel, akik sokszor a legminimálisabb életfunkciókra képesek. Ezért az ápolási díj munkaviszonyként történő elismertetését és minimálbérre emelését kérte a döntéshozóktól.

Verdes Tamás elmondta, hogy miközben Magyarországon a családok 25-30 százaléka él a létminimum alatt, ez az arány a halmozottan sérülteket nevelő családok esetében 72 százalék. A szegénység kockázata ezeknek a családoknak az esetében tehát háromszoros. Rengeteg többletköltség terheli őket, a lakás akadálymentesítésétől kezdve a gyógyszereken és a napi akár többszöri mosáson át az autós szállítás költségéig. Kutatási becslések szerint 12 ezer családban élő súlyosan, halmozottan fogyatékos ember él az országban, akik ebben a veszélyeztetett helyzetben vannak.

Herman István osztotta a családok aggodalmát, és azt mondta, hogy a társadalom eddig magára hagyta ezeket az embereket. Herman szerint ezek a családok a magyar állam helyett végzik a munkát és több támogatásra lenne szükségük. Herman a költségvetési tétel és a forrásoldal meghatározását tartotta kulcsfontosságúnak. A képviselő vállalta, hogy a Szülőszövetség által összeállított anyag alapján a részletes vitában módosító indítványt nyújt be az Országyűlésnek, hogy az ápolási díj legyen munka- és minimálbér, és ennek érdekében felszólal a parlamentben.

Képek a találkozóról itt tekinthetők meg.

Háttér:
• A fogyatékos szervezetek régóta követelik az ápolási díj minimálbérre emelését
• Soltész Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának szociális és családügyi államtitkára 2013. szeptember 13-án bejelentette, hogy az ápolási díj a nagyon súlyos élethelyzetben lévő emberek esetében 40 százalékkal emelkedni fog
• 2013. szeptember 30-án benyújtották az ápolási díj emelésére vonatkozó törvényjavaslatot az országgyűlésnek (T/12513. sz. tv.javaslat)
• A várható változás mértékét a következő táblázat mutatja, az összegek bruttó tételek:

2013	2014
Alapösszeg: 29.500 Ft	Alapösszeg: 29.500 Ft
3 kategória	4 kategória
Tartósan beteg 18 év feletti után = 23.600 (80 %)	Méltányossági ápolási díj = 23.600 (80 %)
Súlyosan fogyatékos ember  v. tartósan beteg 18 év alatti után = 29.500 Ft (100 %)	Ápolási díj = 29.500 Ft (100%)
Emelt összegű ápolási díj = 38.350 Ft (130%)	Emelt összegű ápolási díj = 44.250 Ft (150%)
	Kiemelt ápolási díj = 53.100 Ft (180%)
Összehasonlításképp a minimálbér: 98.000 Ft

Meghívó kerekasztalbeszélgetésre: „Egy sérült ember ápolása munka”

A Halmozottan Sérültek Heves Megyei Szülőszövetsége szeretettel meghívja Önt az

„Egy sérült ember ápolása munka”

című kerekasztal beszélgetésre

A halmozottan sérülteket nevelő szülők napi 24 órás feladatot látnak el gyermekeik ápolása során. Pszichikailag és fizikailag erősen leterhelve, hétköznap és hétvégén egyaránt dolgoznak. Hogyan nézne ki egy igazságosabb támogatási rendszer az érintett szülők szerint? Mit gondol erről a szakértő? Mit tehetünk annak érdekében, hogy a halmozottan fogyatékosokat nevelő családok munkája el legyen ismerve?

Mikor? 2013. október 24., csüt., 17-18.30h

Hol? Bartakovics Béla Művelődési Központ, 3300 Eger, Knézich Károly u. 8., I. em. 104-es terem

A kerekasztal beszélgetés résztvevői:

Domán Zoltán, a Halmozottan Sérültek Heves Megyei Szülőszövetségének elnöke

Herman István, országgyűlési képviselő

Verdes Tamás, a Társaság a Szabadságjogokért fogyatékosügyi programfelelőse

A beszélgetést  egy, a Szülőszövetség egyik tagjával készült 3 perces riportfilm vetítésével indítjuk.

Szeretettel várunk mindenkit a rendezvényre!

Információ: 30/958-4405 (Domán Zoltán)

Blog: http://szuloszovetseg.blogspot.hu/

„A gyermekem mellett maradhatok?” A szülők jogai a halmozottan sérült betegek egészségügyi ellátása során

A halmozottan sérült emberek számára kiemelkedően fontos, hogy félelmet okozó helyzetekben a hozzájuk lelkiekben legközelebb álló ember ott legyen velük. A rengeteg frusztrációval járó orvosi kezelés során ezért a gondoskodó szülő folyamatos jelenléte elviselhetőbbé teszi az ellátást a fogyatékos ember számára, mert a szülő érintése, szavai megnyugtatóan hatnak a betegre. A szülő bevonása az ellátást is megkönnyíti, felgyorsítja, elkerülhetővé válik a beteg lekötése vagy lefogása, tehát traumatizálása.

Noha ezt az egészségügyi törvény is biztosítja a halmozottan sérült ember és szülője számára, a gyakorlatban előfordul, hogy ez a jog mégsem érvényesül. Az orvos (vagy más egészségügyi dolgozó) azt gondolja, hogy a szülő jelenléte csak hátráltatná a folyamatot, ezért nem engedi, hogy a kezelés során gyermeke mellett tartózkodjon. Mire hivatkozhat, ha Önnel is ez történik? Rövid összefoglaló betegek és szüleik jogairól az egészségügyi ellátás kapcsán.

Jogom van-e arra, hogy az egészségügyi ellátás során halmozottan sérült gyermekem mellett tartózkodjak, legyen az pl. fogászati vagy röntgen kezelés?

Igen. Alapelv, hogy a fogyatékos személy egészségügyi ellátása során figyelemmel kell lenni a fogyatékosságából adódó szükségleteire. Amennyiben a gyermek szükséglete az, hogy a szülő mellette tartózkodjon a vizsgálat vagy kezelés során, mert ellenkező esetben nem biztosítható a fizikailag, illetve lelkileg legkevésbé megterhelő és hatékony ellátása, akkor biztosítani kell a szülő jelenlétét a vizsgálat/kezelés során.

Az egészségügyi törvény alapján azoknak a betegeknek, akik állapotuk miatt önmagukat fizikailag ellátni képtelenek, vagy fájdalmaik gyógyszerrel sem szüntethetők meg, illetve pszichés krízishelyzetben van, joguk van arra, hogy az általuk megjelölt személy mellettük tartózkodjon. Ide tartoznak többek között a halmozottan sérült emberek is, akik ráadásul legtöbb esetben cselekvőképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság alatt állnak.

A szülőnek természetesen figyelembe kell vennie az egészségügyi intézményben meglévő feltételeket, tiszteletben kell tartania a többi beteget, és biztosítania kell a betegellátás zavartalanságát, illetve figyelembe kell vennie az intézmény házirendjét.

Amennyiben tehát gyermeke és Ön szükségesnek és indokoltnak találják, hogy a kezelés során Ön, mint szülő gyermeke mellett tartózkodjon, hivatkozzon arra, hogy a fogyatékosügyi, illetve az egészségügyi tv. értelmében a súlyos állapotú betegnek joga van arra, hogy az általa megjelölt személy mellette tartózkodjon, és Ön éppen abban tud segíteni, hogy a kezelés gyorsabban folyjon, kevesebb traumát okozzon a betegnek, miközben természeseten biztosítani fogja a betegellátás zavartalanságát.

Gyermekemnek korlátozottak a jogai az egészségügyi ellátás során azért, mert cselekvőképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság alatt áll?

A fogyatékos embereknek is vannak jogaik úgy, mint bármely más egészséges embernek. A halmozottan sérült emberek többsége azonban Magyarországon cselekvőképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság alatt áll, és helyettük részben vagy teljesen törvényes képviselőjük hoz döntéseket.

Ezzel együtt az egészségügyi ellátással kapcsolatos döntésekben többek között a cselekvőképességet kizáró és a cselekvőképességet korlátozó gondokság alatt álló beteg véleményét a szakmailag lehetséges mértékig figyelembe kell venni abban az esetben is, ha a beleegyezés, illetve a visszautasítás jogát a beteg törvényes képviselője (illetve a törvényben meghatározott további cselekvőképes személy) gyakorolja.

Minden beteg jogosult továbbá a számára egyéniesített formában megadott teljes körű tájékoztatásra. A többek között a cselekvőképességet kizáró és a cselekvőképességet korlátozó gondokság alatt álló beteget tehát korának és pszichés állapotának megfelelően tájékoztatni kell sok más mellett a javasolt vizsgálatokról, kockázatokról és az ellátás folyamatáról is. Amennyiben a beteg cselekvőképességet kizáró gondnokság allatt áll, a dokumentációba való betekintési jog a beteg törvényes képviselőjét (illetve a törvényben meghatározott más cselekvőképes személyt) illeti meg, a cselekvőképességet korlátozó gondokság esetében pedig elsődlegesen a beteget.

A betegnek joga van a gyógyintézetet elhagyni, amennyiben azzal mások testi épségét, egészségét nem veszélyezteti. A cselekvőképességet korlátozó gondokság alatt álló beteg esetén ez a jog a törvényes képviselő egyetértésével gyakorolható.

És hol marad a jóérzés?

A jogszabályok mellett az is segíthet, ha az egészségügyi dolgozó jóérzésére is számítunk. Sokszor segít, ha az ember nagyon határozottan és nagyon udvariasan, röviden elmondja, hogy neki és a gyerekének nagyon fontos, hogy együtt legyenek, és érzelmeket közvetít a doktor felé. Pl."Doktor Úr, a gyerekemnek és nekem is nagyon fontos, hogy végig együtt legyünk a vizsgálat alatt, ha nem tudunk együtt, lenni, akkor nyugtalanok leszünk és félni fogunk." vagy „Az én helyemben Önnek fontos lenne, hogy a gyerekével lehessen a vizsgálat alatt?”

Jogsértés esetén hol tehetek panaszt?

Az egészségügyben Önt ért sérelmek, nem megfelelő bánásmód, vagy az egyenlő bánásmód követelményének megsértése miatt panaszt a következő szervezeteknél tehet:

• Az Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központnál: http://obdk.hu/index.php/hu/panasz-keres-javaslat

• A működési engedély kiadójánál, amely fekvőbeteg intézet esetén az ÁNTSZ Országos Tisztifőorvosi Hivatalnál: https://www.antsz.hu/    

• Az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz abban az esetben lehet panasszal fordulni, ha egy személy vagy valamely csoport kedvezőtlenebb bánásmódban részesül valamely védett tulajdonsága miatt (pl. fogyatékosság), mint más, vele összehasonlítható helyzetben lévő személy vagy csoport: http://www.egyenlobanasmod.hu/

Legfontosabb jogforrások:

• Az Egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. Tv.
• A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. Tv.