2013. október 5., szombat

„A gyermekem mellett maradhatok?” A szülők jogai a halmozottan sérült betegek egészségügyi ellátása során

A halmozottan sérült emberek számára kiemelkedően fontos, hogy félelmet okozó helyzetekben a hozzájuk lelkiekben legközelebb álló ember ott legyen velük. A rengeteg frusztrációval járó orvosi kezelés során ezért a gondoskodó szülő folyamatos jelenléte elviselhetőbbé teszi az ellátást a fogyatékos ember számára, mert a szülő érintése, szavai megnyugtatóan hatnak a betegre. A szülő bevonása az ellátást is megkönnyíti, felgyorsítja, elkerülhetővé válik a beteg lekötése vagy lefogása, tehát traumatizálása.

Noha ezt az egészségügyi törvény is biztosítja a halmozottan sérült ember és szülője számára, a gyakorlatban előfordul, hogy ez a jog mégsem érvényesül. Az orvos (vagy más egészségügyi dolgozó) azt gondolja, hogy a szülő jelenléte csak hátráltatná a folyamatot, ezért nem engedi, hogy a kezelés során gyermeke mellett tartózkodjon. Mire hivatkozhat, ha Önnel is ez történik? Rövid összefoglaló betegek és szüleik jogairól az egészségügyi ellátás kapcsán.

Jogom van-e arra, hogy az egészségügyi ellátás során halmozottan sérült gyermekem mellett tartózkodjak, legyen az pl. fogászati vagy röntgen kezelés?

Igen. Alapelv, hogy a fogyatékos személy egészségügyi ellátása során figyelemmel kell lenni a fogyatékosságából adódó szükségleteire. Amennyiben a gyermek szükséglete az, hogy a szülő mellette tartózkodjon a vizsgálat vagy kezelés során, mert ellenkező esetben nem biztosítható a fizikailag, illetve lelkileg legkevésbé megterhelő és hatékony ellátása, akkor biztosítani kell a szülő jelenlétét a vizsgálat/kezelés során.

Az egészségügyi törvény alapján azoknak a betegeknek, akik állapotuk miatt önmagukat fizikailag ellátni képtelenek, vagy fájdalmaik gyógyszerrel sem szüntethetők meg, illetve pszichés krízishelyzetben van, joguk van arra, hogy az általuk megjelölt személy mellettük tartózkodjon. Ide tartoznak többek között a halmozottan sérült emberek is, akik ráadásul legtöbb esetben cselekvőképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság alatt állnak.

A szülőnek természetesen figyelembe kell vennie az egészségügyi intézményben meglévő feltételeket, tiszteletben kell tartania a többi beteget, és biztosítania kell a betegellátás zavartalanságát, illetve figyelembe kell vennie az intézmény házirendjét.

Amennyiben tehát gyermeke és Ön szükségesnek és indokoltnak találják, hogy a kezelés során Ön, mint szülő gyermeke mellett tartózkodjon, hivatkozzon arra, hogy a fogyatékosügyi, illetve az egészségügyi tv. értelmében a súlyos állapotú betegnek joga van arra, hogy az általa megjelölt személy mellette tartózkodjon, és Ön éppen abban tud segíteni, hogy a kezelés gyorsabban folyjon, kevesebb traumát okozzon a betegnek, miközben természeseten biztosítani fogja a betegellátás zavartalanságát.

Gyermekemnek korlátozottak a jogai az egészségügyi ellátás során azért, mert cselekvőképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság alatt áll?

A fogyatékos embereknek is vannak jogaik úgy, mint bármely más egészséges embernek. A halmozottan sérült emberek többsége azonban Magyarországon cselekvőképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság alatt áll, és helyettük részben vagy teljesen törvényes képviselőjük hoz döntéseket.

Ezzel együtt az egészségügyi ellátással kapcsolatos döntésekben többek között a cselekvőképességet kizáró és a cselekvőképességet korlátozó gondokság alatt álló beteg véleményét a szakmailag lehetséges mértékig figyelembe kell venni abban az esetben is, ha a beleegyezés, illetve a visszautasítás jogát a beteg törvényes képviselője (illetve a törvényben meghatározott további cselekvőképes személy) gyakorolja.

Minden beteg jogosult továbbá a számára egyéniesített formában megadott teljes körű tájékoztatásra. A többek között a cselekvőképességet kizáró és a cselekvőképességet korlátozó gondokság alatt álló beteget tehát korának és pszichés állapotának megfelelően tájékoztatni kell sok más mellett a javasolt vizsgálatokról, kockázatokról és az ellátás folyamatáról is. Amennyiben a beteg cselekvőképességet kizáró gondnokság allatt áll, a dokumentációba való betekintési jog a beteg törvényes képviselőjét (illetve a törvényben meghatározott más cselekvőképes személyt) illeti meg, a cselekvőképességet korlátozó gondokság esetében pedig elsődlegesen a beteget.

A betegnek joga van a gyógyintézetet elhagyni, amennyiben azzal mások testi épségét, egészségét nem veszélyezteti. A cselekvőképességet korlátozó gondokság alatt álló beteg esetén ez a jog a törvényes képviselő egyetértésével gyakorolható.

És hol marad a jóérzés?

A jogszabályok mellett az is segíthet, ha az egészségügyi dolgozó jóérzésére is számítunk. Sokszor segít, ha az ember nagyon határozottan és nagyon udvariasan, röviden elmondja, hogy neki és a gyerekének nagyon fontos, hogy együtt legyenek, és érzelmeket közvetít a doktor felé. Pl."Doktor Úr, a gyerekemnek és nekem is nagyon fontos, hogy végig együtt legyünk a vizsgálat alatt, ha nem tudunk együtt, lenni, akkor nyugtalanok leszünk és félni fogunk." vagy „Az én helyemben Önnek fontos lenne, hogy a gyerekével lehessen a vizsgálat alatt?”

Jogsértés esetén hol tehetek panaszt?

Az egészségügyben Önt ért sérelmek, nem megfelelő bánásmód, vagy az egyenlő bánásmód követelményének megsértése miatt panaszt a következő szervezeteknél tehet:

  • A működési engedély kiadójánál, amely fekvőbeteg intézet esetén az ÁNTSZ Országos Tisztifőorvosi Hivatalnál: https://www.antsz.hu/    
  • Az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz abban az esetben lehet panasszal fordulni, ha egy személy vagy valamely csoport kedvezőtlenebb bánásmódban részesül valamely védett tulajdonsága miatt (pl. fogyatékosság), mint más, vele összehasonlítható helyzetben lévő személy vagy csoport: http://www.egyenlobanasmod.hu/

Legfontosabb jogforrások:

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése