Nem ápolási díj, minimálbér! - beszámoló egy kerekasztalbeszélgetés eredményeiről

2013. október 24-én kerekasztalbeszélgetést tartottunk „Egy sérült ember ápolása munka” címmel az egri Bartakovics Béla Művelődési Központban az ápolási díj munkabérként és legalább minimálbérként való elismertetéséről. Az ápolási díj megemelése a fogyatékkal élőket nevelő családok régi küzdelme. Mostani beszélgetésünk apropóját az adta, hogy a kormány szeptemberben bejelentette az ápolási díj emelését, és ugyanebben a hónapban benyújtotta az ezzel kapcsolatos törvénymódosítási javaslatot a parlament elé.

A beszélgetésre szihalmi bejegyzésű szervezetként meghívtuk Herman István országgyűlési képviselőnket (6. számú választókerület) és Verdes Tamás fogyatékosügyi szakértőt, a Szülőszövetséget pedig Domán Zoltán elnök képviselte.

Mire jelent megoldást a jelenlegi emelés és milyen hiányosságokat hagy kezeletlenül? Mit tehetünk, hogy az ápolási díj munkabérként és legalább minimálbérként legyen elismerve?

Domán Zoltán a Szülőszövetség részéről üdvözölte a kiemelt ápolási díj bevezetéséről szóló törvényjavaslatot, hiszen a családokat tömörítő fogyatékos szervezetek régóta küzdenek a tisztesebb megélhetésért. A növekedés mértékét azonban csekélynek tartja. Domán személyes tapasztalata alapján a fogyatékos emberek ápolásával járó többletköltségek és terhek hosszú távon felemésztik a családokat, és kutatások alapján kimutatható, hogy 10-15 éven belül könnyen mélyszegénységbe süllyedhetnek. Megalázónak tartja továbbá, hogy a sérült ember ápolásáért járó összeg még mindig a segély kategóriába sorolódik, holott ez teljes értékű, napi 24 órás munka olyan emberekkel, akik sokszor a legminimálisabb életfunkciókra képesek. Ezért az ápolási díj munkaviszonyként történő elismertetését és minimálbérre emelését kérte a döntéshozóktól.

Verdes Tamás elmondta, hogy miközben Magyarországon a családok 25-30 százaléka él a létminimum alatt, ez az arány a halmozottan sérülteket nevelő családok esetében 72 százalék. A szegénység kockázata ezeknek a családoknak az esetében tehát háromszoros. Rengeteg többletköltség terheli őket, a lakás akadálymentesítésétől kezdve a gyógyszereken és a napi akár többszöri mosáson át az autós szállítás költségéig. Kutatási becslések szerint 12 ezer családban élő súlyosan, halmozottan fogyatékos ember él az országban, akik ebben a veszélyeztetett helyzetben vannak.

Herman István osztotta a családok aggodalmát, és azt mondta, hogy a társadalom eddig magára hagyta ezeket az embereket. Herman szerint ezek a családok a magyar állam helyett végzik a munkát és több támogatásra lenne szükségük. Herman a költségvetési tétel és a forrásoldal meghatározását tartotta kulcsfontosságúnak. A képviselő vállalta, hogy a Szülőszövetség által összeállított anyag alapján a részletes vitában módosító indítványt nyújt be az Országyűlésnek, hogy az ápolási díj legyen munka- és minimálbér, és ennek érdekében felszólal a parlamentben.

Képek a találkozóról itt tekinthetők meg.

Háttér:
• A fogyatékos szervezetek régóta követelik az ápolási díj minimálbérre emelését
• Soltész Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának szociális és családügyi államtitkára 2013. szeptember 13-án bejelentette, hogy az ápolási díj a nagyon súlyos élethelyzetben lévő emberek esetében 40 százalékkal emelkedni fog
• 2013. szeptember 30-án benyújtották az ápolási díj emelésére vonatkozó törvényjavaslatot az országgyűlésnek (T/12513. sz. tv.javaslat)
• A várható változás mértékét a következő táblázat mutatja, az összegek bruttó tételek:

2013	2014
Alapösszeg: 29.500 Ft	Alapösszeg: 29.500 Ft
3 kategória	4 kategória
Tartósan beteg 18 év feletti után = 23.600 (80 %)	Méltányossági ápolási díj = 23.600 (80 %)
Súlyosan fogyatékos ember  v. tartósan beteg 18 év alatti után = 29.500 Ft (100 %)	Ápolási díj = 29.500 Ft (100%)
Emelt összegű ápolási díj = 38.350 Ft (130%)	Emelt összegű ápolási díj = 44.250 Ft (150%)
	Kiemelt ápolási díj = 53.100 Ft (180%)
Összehasonlításképp a minimálbér: 98.000 Ft