Budapesten biztosított, vidéken nem: újabb fejlemények a fogyatékosokat megillető fogászati ellátásról

Noha a fogtömés vagy a fogkőtisztítás a legtöbb embernek teljesen egyszerű művelet, egyesületünk tagjai évek óta több száz km-t utaznak beteg gyermekükkel egy „átlagember” számára magától értetődő kezelésért. A szükséges speciális ellátás ugyanis legközelebb a fővárosban biztosított számunkra. Ahogy arról korábbi írásunkban beszámoltunk, a helyzet rendezése érdekében a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézethez (GYEMSZI) fordultunk, hogy megyei szinten is biztosított legyen a fogyatékos gyermekeinket megillető ellátás. Levelünk a nyár folyamán a GYEMSZI egyik főigazgatóságából a másikba vándorolt, és többszöri újraküldés, illetve telefonálgatás révén végül célba ért. Ezekről a fejleményekről adunk most tájékoztatást.

A Markhot Ferenc Kórházzal való egyeztetést követően májusban arra kértük a GYEMSZI-t, hogy jelölje ki az intézményt a fogyatékosok fogászati ellátására. A levelet abban a hiszemben írta a Szülőszövetség, hogy a megfelelő jogszabály értelmében a kórháznak lehetőségében áll szerződést kötni az Országos Egészségügyi Pénztárral (OEP) a fogyatékos gyermekek és felnőttek ellátásának finanszírozására. Noha igaz ugyan, hogy Budapesten heti 90 órában, vidéken pedig megyénként heti 45-45 órában finanszírozható a szakellátás, a GYEMSZI-vel való egyeztetés során azonban kiderült, hogy a probléma megoldása korántsem ennyire egyszerű.

Gyermekeink ellátása ugyanis egyrészt azért nem biztosított, mert a heti 45 órára szóló finanszírozási szerződés csupán az alapdíj lehívására jogosítja az intézményt, amely pont a gyermekeinket érintő speciális ellátás (pl. altatás) költségeit nem fedezné. Így tehát, ha el is kezdené biztosítani a kórház ezt a szolgáltatást, ezt csak veszteségesen tehetné.

A másik általános probléma, hogy a fogyatékos betegek speciális fogászati ellátására az egészségügyi intézményeknek nincsen területi ellátási kötelezettsége. Ez azt jelenti, hogy amennyiben egy kórház úgy ítéli meg, hogy valamilyen oknál fogva nem tudja ellátni a fogyatékos beteget, küldözgetheti őt egyik szolgáltatótól a másikhoz, a mi esetünkben jellemzően Budapestre.

A fogyatékosok ellátásával járó többletköltséget, amit a felszereltség, a minimum feltételekhez szükséges infrastruktúra kialakítása, a humánerőforrás biztosítása, illetve a kezelési többletidő eredményez, az OEP jelenleg csak hat budapesti kórház számára biztosítja.

Noha minden betegnek joga van a folyamatosan hozzáférhető és az egyenlő bánásmód követelményének megfelelő egészségügyi ellátáshoz, a fogyatékos felnőttek és gyermekek esetében ez a jog ebben az esetben nem érvényesül, hiszen a hozzáférés nem egyenletes.

A GYEMSZI Egészségszervezési, Tervezési és Finanszírozási Főigazgatósága arról tájékoztatott minket, hogy jogszabály-módosításra van szükség, amit október elején kezdeményezett is az Emberi Erőforrások Minisztériumánál. A részletes szakmai javaslat tehát most az illetékes államtitkár asztalán hever. Reményeink szerint bele fog érezni helyzetünkbe, és mielőbb rendezi a fogyatékosok fogászati ellátását a vidéken élők számára is.